MENÜ

 

Bambisok lettünk…

 

2011. novemberében, mikor a kisfiam megszületett, még oly távolinak tűnt, hogy egy napon a mi életünk is elérkezik ahhoz az állomáshoz, amikor gyermekünknek óvodát és óvó néniket kell választanunk.

Természetesen igyekeztünk a legjobbat, gyermekünk számára a legmegfelelőbbet megtalálni. A város több óvodájában is jártunk nyílt napon, miközben végig azt figyeltem, Zalán hogyan viszonyul az adott óvoda óvónőihez, hisz mégiscsak a későbbiekben el kell engednem a kezét, és a nap nagy részében rájuk kell bíznom féltett kincsemet.

A katolikus óvodában háromszor is részt vettünk a játszóházakon és nyílt napokon, ahol az óvó nénik, Editke, Évike és Rózsika néni Zalán számára és számunkra is kedvesnek tűntek. Az óvó nénik személyiségén túl, pozitívan értékeltük a német nyelvi foglalkozásokat és a só szoba használatát, valamint azt, hogy a város központjában, mégis a zsúfolt forgalomtól elszigetelve helyezkedik el az óvoda. Ezért is esett választásunk a katolikus ovira.

2014. szeptember elején izgatottan vártuk az óvoda kezdetét, vajon lesznek-e ismerős kisgyerekek a csoportban. Az első hónapok reggeli pityergéssel indultak, de sokszor az óvoda kapuját alig elhagyva, már hívott is Editke, hogy nyugodjak meg, Zalán már önfeledten játszik kis pajtásaival. A bizalom hamar kialakult az óvoda dolgozói, a gyermekünk, és köztünk, szülők között is.

A só szoba jótékony hatását is megtapasztaltuk, a közösségbe kerülés egyáltalán nem viselte meg Zalán szervezetét.

Délutánonként kisfiam szívesen mesélt a napi történésekről, Lajos bácsi és Misi atya hittanóráiról, Hans Haseról, valamint esténként a fürdőkádban az oviban átélt titkos kis dolgairól.

A havi ovis misére mindig az egész család megy, hétvégénk programját meghatározza a vasárnapi misén való részvétel.

Az Anyák napi műsoron csokrot kaptunk abból, hogy az év folyamán milyen sok kedves kis verset, mondókát tanultak meg a gyerekek, valamint a német nyelvi ismereteikbe is bepillantást nyerhettünk.

Közeledve az első ovis évünk lezárásához, úgy gondolom, jó választás volt az Eötvös József Katolikus Óvoda, gyermekünk szemmel láthatóan sok új ismeretet, készséget sajátított el, barátai lettek, akikkel az óvoda falain kívül is szívesen találkozik. Izgatottan várjuk 2015. szeptemberét, óvodai életünk második évét.

Orosháza, 2015. május 14.

Köszönettel: Csernus Piroska - Szendi Horváth Zalán Szilver anyukája

 

 

Az óvodai beiratkozásról

 

 

A 3-6 éves korban realizált befektetések térülnek meg a legnagyobb arányban a gyermekek fejlődésében. A gyermekek az óvodai közösségben szocializálódnak a leggördülékenyebben. Itt tanulják meg a türelmet, az alkalmazkodást, a felnőttek iránti, az egymás iránti, tiszteletet, szeretetet, az életkoruknak megfelelő kommunikációt. Megtapasztalják a közösségért végzett munka örömét.

A keresztény értékrend, a hazaszeretet, a hazafiság szelleme is beivódik a gondolataikba.  A magyar nyelv tisztelete, és helyes használata mellett megismerkedhetnek más népek anyanyelvével is.

A napirend, a szokásrendszer begyakorlása, rögzülése alap, a további közösségi élethez, az egészséges életmódhoz.

Az Óvodai beiratkozást megelőzően Katolikus Óvodánk a Játszóházakkal – 2015. február 21 – március 21 -,

a Nyitott napokkal  - 2015. április - betekintést enged az érdeklődő szülőknek a mindennapjainkba. Megtapasztalhatják intézményünk családias, gyermek centrikus légkörét. Megismerkedhetnek az óvoda magas színvonalú, pedagógiai tevékenységével. Párbeszédet folytathatnak a magasan kvalifikált pedagógusokkal, technikai dolgozókkal.

A kisgyermekek kipróbálhatják az értékes mozgásfejlesztő eszközöket a tornatermünkben. Megtekinthetik só szobánkat, ahol az óvodások erősíthetik immunrendszerüket a téli hónapok folyamán. Gondozott, értékes növényekkel, árnyas fákkal, fa játékokkal rendelkező udvarunk önfeledt játékra ad lehetőséget a mozgásigény kielégítéséhez.

Az iskolára való felkészülést szolgálja az értelmi képességeket fejlesztő játékok tárháza is. Fontos ez, hiszen iskolánknak is az, az egyetlen célja, mint óvodánknak:

 

„Testi-lelki egészségben megtartani,
eredményesen nevelni oktatni minden ránk bízott gyermeket.”

 

Orosháza, 2015. március 23.

Beszoktatás a Margaréta csoportba…

Nagy izgalommal vártuk 2013. szeptember 2-át, az óvoda kezdetét. A nyitott napnak és a játszóháznak köszönhetően, már ismerősként üdvözöltük Ildikó néniéket, akik a Margaréta csoport kicsinyei közé várták Lackót. Ő hamar megbarátkozott társaival. A sok játék, mondóka, rajzolás, festés, gyurmázás pedig színessé, érdekessé tette a mindennapokat. Néhány pityergős reggel után most már jókedvűen érkezünk az oviba. Kialakult a gyermekek napirendje, így már mi is tudjuk, mikor vannak a só szobában, mikor a tornaszobában és mikor jön hozzájuk Hans Hase, a nyuszi. Számomra is hihetetlen, hogy mennyi mindent tanult az én gyermekem bő egy hónap alatt. Egyre többet mesél az oviról, boldogan köszön, számol német nyelven (is), mondja a mondókákat, énekli a dalokat. Nagy élmény volt számára a templomlátogatás, megtanulta az asztali áldást, amit itthon is elmond az étkezések előtt. Boldog vagyok, hogy Lackó jól érzi magát ebben a közösségben. Szépen fejlődik, ügyesedik az óvó nénik szeretetének, hozzáértésének köszönhetően.

Köszönöm: Vetró-Kremzel Piroska
Margaréta csoportos szülő

 

 

 

Tisztelt Óvónők!

Ezúton fejezem ki köszönetemet és elismerésemet a Micimackó csoporttal foglakozó Óvónőknek és természetesen nem különben a Vezető Óvónő Asszonynak is a lehetőségért, hogy részt vehettem a csoport német nyelvi oktatását bemutató foglalkozáson. Élmény volt látni, mind a kicsik, mind a nagyobbak képességeinek fejlődését, önfeledt munkájukat a német nyelvi bemutatón. Minden elismerésem az odaadó pedagógusoknak, dajka néniknek, akik úgy oktatnak, hogy a nyelv része legyen a gyermekek napi óvodai életének és így, akarva-akaratlanul is tanulják azt észrevétlenül. Mindezt a német foglalkozásokon felül.
Családomban az angol, nagyszülőknél a szlovák nyelv elsajátítására van lehetősége a kisfiamnak. Ezt óvatosan, apró lépésenként igyekeztünk becsempészni a napi kis életébe. Ma azonban, eljutottunk odáig, hogy tőle és miatta kezdjük megszokni, megszeretni a német nyelv – nekem eddig ismeretlen – hangzását. Számára észrevétlenül bár, de naponta önkéntelenül is elő-elő fordul, hogy német nyelven jelöl meg tárgyakat, vagy dúdol egy dallamot. Azt, hiszem ez az a képesség fejlesztés - nem is igazán a klasszikus értelembe vett oktatás – amire manapság szükség van. Úgy érzem, tiszteletre méltó és jó úton haladnak gyermekeink nevelésében.

Őszinte elismeréssel és köszönettel:

Pipís István
Pipís Zsombor édesapja

 

 

A Katolikus Óvodában is járt a Mikulás

December 6-ka délelőttje izgatott várakozást hozott a Katolikus Óvoda gyermekeinek. A nagyszakállú tiszteletére ünneplő ruhába öltöztek a kicsik, középsősök és a nagyok. Majd összegyűltek, hogy együtt fogadhassák a várva-várt vendéget. A várakozás ideje alatt Misi atya felelevenítette Szent Miklós püspök történetét, majd a nagycsoportosok népi gyermekjátékokból összeállított ajándék műsorát nézhették meg a többiek. Ezután a vegyes csoport adta elő a „Várjuk a Mikulást” című mesét. És mivel a vendég még mindig váratott magára, közös éneklés következett. A sok-sok jól ismert dal, a tisztán csengő gyermekhang azonban biztosan felgyorsította a rénszarvasszánt, mert egyre hangosodó csengőszó után megérkezett a Mikulás. Az egyik rénszarvasa is bekísérte az óvodába, mert segített a sok ajándék cipelésében. A jóságos öreg elbeszélgetett a gyermekekkel, majd szétosztotta az ajándékokat. A gyermekek megköszönték és dalokkal, versekkel kedveskedtek a Mikulásnak.
És hogy mit szóltak az óvodások ehhez a délelőtthöz? Néhány hangos véleményből megtudhatjuk:
„ Én csak a nagy pocakú Mikulástól félek. Ettől nem féltem, mert vékony volt.”
„ Biztosan elfogyott a virgácsa, mert ide nem hozott.”
„ Ez az igazi Mikulás!”
Jövőre is várjuk a Mikulást itt az óvodában, bár lesznek olyan
gyermekek, akikkel az iskolában fog majd találkozni.

Czirokné Kis Ildikó
óvodapedagógus

 

 

Só szoba Orosházán az Eötvös József Katolikus óvodában

2012 szeptemberi tanévet kisfiam Orosházán az Eötvös József Katolikus óvodában kezdte. Gyermekem születésétől kezdve légúti betegségben-asztmában szenved. Nagyon sok dolgot kipróbáltunk már, hogy meggyógyuljon, vagy legalább az állandó gyógyszerezés mellett tünetmentes legyen. A pozitív változást az életünkben az óvodában kialakított só szoba hozta. Noel szinte minden hónapban, amikor beköszöntött a köd legalább egyszer befulladt, tüdőgyulladást kapott, mindaddig, míg rendszeresen igénybe nem vette a só szoba használatát. Minden reggel szinte félve mentem ki az utcára az időjárás miatt. Ugyanis, ha köd és pára volt szinte elkerülhetetlen volt a fulladás. Viszont az idei szeptembertől nagyon sok pozitív változás történt a gyermekem légúti betegségével kapcsolatban. Már jöhetett köd, pára Noel egyre ritkábban fulladt be. Véleményem szerint ez a pozitív változás a rendszeres só szoba használatának köszönhető. Ugyanis a só, mint tudjuk jótékony hatással van a légutakra, asztmára, a megfázásos megbetegedésekre, ezen kívül arcüreggyulladásra, pollen- és más allergia kezelésére. A só jótékony hatásáról már évszázadok óta hallunk, és a szakemberek véleménye szerint 45 perc a só szobában annyit ér, mintha egy napot a tengerparton töltenénk. Segít a pikkelysömör, ekcéma, ízületi bántalmak gyógyításában. Azok a gyerekek, akik nem jutnak el tengerpartra és száraz levegőjű lakótelepi lakásban élnek, azoknál az asztma vagy bőrbetegség egyre gyakrabban alakulhat ki. Mindamellett, hogy egészségügyileg nagyon jótékony hatással van, a szervezetre a só szoba alkalmazása, kisfiam még élvezi és szereti is az ott eltöltött időt. Ugyan is a kedves gyermekszerető óvó nénik ez idő alatt gyermekeink által kedvelt tevékenységek gyakorlásával teszik kellemessé ezt az időtöltést. A gyermekek ez idő alatt verselnek, mesélnek, kisebb mozgást igénylő dalos játékokat játszanak, vizuális tevékenységeket folytatnak, találós kérdéseket fejtenek meg. Nem tudom szavakba önteni, hogy mennyire hálás vagyok az Intézménynek a só szoba kialakításáért. Köszönjük az Intézménynek, hogy lehetővé teszi, hogy gyermekeink egészséges környezetben fejlődjenek.

Orosháza, 2012-12-05

Köszönettel: Zahorecz Betty Magony Noel anyukája

 

 


Vadkörte Fesztivál

 

Az orosházi Vadkörtefa legendája nyomán 2012. szeptember 21-én városunkban megrendezésre került I. Vadkörte Fesztiválon vettek részt nagycsoportos gyermekeink. Körtéfa címmel óvodásaink népi játékokkal mutatkoztak be az Árpád kertben felállított színpadon. Míg gyermekeink nagy izgalommal, de mosolyogva adták elő műsorukat Hovorka Ildikó és Czirokné Kis Ildikó óvó nénikkel együtt a nagyszínpadon, addig mi szülők büszkén és boldogan tapsoltuk végig az előadást. A népdalokkal, népi rigmusokkal fűszerezett táncos műsoruk nagy sikert aratott a nézők körében. A szülők nevében szeretném megköszönni az óvó nénik lelkiismeretes munkáját, a felkészítést, s hogy gyermekeink és mi szülők is részesei lehettünk ennek az élményteli délutánnak. 

Balczóné Sinkó Mónika édesanya

 

 

Só szoba a Katolikus Oviban

2012 szeptemberében örömmel tapasztaltuk, hogy új fejlesztés történt az ovinkban. Az Eötvös József Katolikus Általános Iskola és Óvoda legkisebbjei az ovisok egészségének megóvása érdekében só szobát alakítottak ki, melyet azóta is rendszeresen használnak. A só jótékony hatással van a légutakra, krónikus gyulladásokra, asztmára. Különösen ebben az őszi időszakban fontos, hogy segítségével megelőzzék a felső légúti betegségeket. Reméljük, hogy most már kevesebbet lesznek betegek gyermekeink. Köszönjük az Intézménynek, hogy lehetővé tették az ovisoknak, hogy egészséges környezetben fejlődjenek.

A szülők nevében Császár Áron anyukája

 

 

Német nyelven…

2012. november 12-én délelőtt a Margaréta csoportban egy olyan különleges német foglalkozásra került sor, melyre vendégünk is érkezett, Dr. Abonyi Lajos, az Orosházi Német Nemzetiségi Önkormányzat I. elnöke. A gyermekek bemutathatták, hogy az eltelt röpke két hónap alatt mennyi szót, dalocskát, mondókát sajátíthattak el németül. Takácsné Ferenczi Éva óvodapedagógus célja, hogy a hallottak a játékos gyakorlás során épüljenek be a gyermekek aktív szókincsébe, ezeket tudják alkalmazni mindennapjaikban, az óvodai élet bármely területén, s nem utolsó sorban legyen egy biztos alapjuk, mire az iskolába mennek, és szeressék a nyelvet. Dr. Abonyi Lajos a foglalkozás végén, - mintegy köszönetképpen a gyermekek ügyességéért -, megtanított nekik egy rövid német mondókát.

Hovorka Ildikó
Margaréta csoportos óvó néni

 

Sportnap az Eötvös József Katolikus Általános Iskola és Óvodában

2012. november 7-én az Eötvös József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Sportnapot rendezett a Sportcsarnokban, ahol vendégül látták a Pusztaföldvári Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda - Mesevár Óvodájának nagycsoportosait. Az esemény olyan feladatokkal indult, mellyel könnyedén megismerkedhettek egymással a gyerekek és ráhangolódhattak a mozgásra. A zenés bemelegítés után pedig megkezdődött a versengés a csapatok között. Három csapat versenyzett egymással: a Pusztaföldvári Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda - Mesevár Óvodájának nagycsoportosai, iskolánk első osztályosai és az intézmény legkisebbjei, óvodánk Micimackós nagycsoportosai. A versengés során a gyerekek hangosan szurkolva biztatták egymást, jó kis csapatszellem alakult ki. Nem az volt a fontos, hogy melyik csapat győz, hanem, hogy együtt voltunk – jóízűt mozogtunk és játszottunk. A délelőtt emlékére a csapatok tagjai Emléklapot kaptak és egészséges finomságokból összeállított csomaggal térhettek haza. A délelőtti sport után a csapatokat a Katolikus Óvoda látta vendégül , ahol az óvó néniknek is lehetőségük nyílt megnézni óvodánkat, annak Sószobáját, ismerkedhettünk, megbeszélhettük tapasztalatainkat.
Nagyon köszönöm a lehetőséget, hogy mint szülő bekapcsolódhattam és aktív részese lehettem ennek a csodálatos délelőttnek.


Köszönettel:
Hrncsjárné Varga Ágnes édesanya

 

„Ficánkák és delfinek”

Gyermekeimmel a nyári szünidők folyamán gyakran látogattunk ki a lakóhelyünkön lévő strandra. Ilyenkor minden alkalommal szomorúan tapasztaltam, hogy kisebbik fiam Noel fél a víztől. Pancsolni nagyon szeretett, de ha a fejét már víz érte nagyon megijedt. 2012 őszén örömmel értesültem, hogy óvodánkban 2 héten keresztül úszásoktatáson vehetnek részt a nagycsoportos óvodások. Elhatároztam, hogy a kisfiamat, bár féltve, de elengedem az oktatásra. Erőltetni nem akartam, mégis szerettem volna, hogy barátságba kerüljön a vízzel. Az első hét folyamán sok megpróbáltatáson ment keresztül, volt, hogy sírva indultunk óvodába, mert nem akart úszásra menni. Végül az úszásoktató, Mainkóné Varga Ildikó empátiájának, gyermekekhez való hozzáállásának illetve a sok játékos feladatnak köszönhetően kisfiam számára megtört a jég. A következő napokban Noellel sokat beszélgettünk az úszásról. Vízzel kapcsolatos élményeimet én is elmeséltem neki, majd egy kötetlen beszélgetés folyamán egyszer csak pozitívan kezdett beszélni az úszásról. Elmondta, hogy 2 csoportba vannak osztva az úszás folyamán. Az ügyesebb és a bátrabb gyermekek a „delfinek” a kicsit, félénkebbek pedig a „ficánkák” csoportjába tartoznak. A következő héten nagy kíváncsisággal indult oviba, és már sírás nélkül, örömmel készült a napi vízi programra. Délután boldogan mesélte, hogy mennyi mindent tanult a délelőtt folyamán. − „Képzeld anya, ma már lemerültem a víz alá és megtanultam buborékot is fújni a víz alatt!”
Nagyon felkeltette az érdeklődésemet, hogy mennyit fejlődött a hét során gyermekem, ezért úgy döntöttem megnézem egy napját a vízben. Örömmel tapasztaltam, hogy a két hét során Noel mennyit fejlődött. Örömmel vett részt a vízi játékokban. Már nem volt számára probléma, ha le kellett merülni a víz alá, és az oktatás végére a siklást is megtanulta. Próbálkozott a mellúszással, a hátúszással és a vízben való lebegéssel is. Azt hiszem, elmondhatom, hogy kisfiam a 2 hét során leküzdötte, a víztől való félelmét, amelyért nagyon sok köszönettel és hálával tartozunk az úszásoktatónknak és a kedves, gyermekszerető óvó néniknek, akiknek külön megköszönöm, hogy biztosították a gyermekek számára, hogy minden nap eljussanak Gyopárosfürdőre, a strandra. Külön köszönet illeti az orosházi önkormányzatot is, mert mind ezt teljesen ingyen biztosították gyermekeink számára.

Köszönettel!
Zahorecz Betti (édesanya)

 

 

 

 

 

 

 

 

Asztali nézet